Bajna község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Dorogi kistérség
Lakosság: 2032 fő
Terület: 37.21 km²
Népsűrűség: 54,61 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 33

Fekvése

A település Budapesttől nyugati irányban kb. 45 km-re, egy képzeletbeli észak-dél vonalon Esztergom és Tatabánya között, a Gerecse keleti szélén található.

Története

A 2000 lelket számláló Bajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Templomát 1484-ben építették, egy hajóval, gótikus stílusban, majd 1880-ban Simor János esztergomi hercegprímás jóvoltából kereszthajóval és két mellékhajóval bővült. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. Egyébként Simor János építtette az iskolát is a szeretett híveinek. A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu temploma helyén emelkedik, ösi vörösmárvány kereszttel. Bajna hírét azonban mégsem ez keltette, hanem az ún. Sándor-Metternich-kastély. A 19. század harmincas éveiben élt Sándor Móricot öntörvényű, hirtelen haragú embernek tartották, aki fogadásból még a kastély erkélyéről is leugratott a lovával. A ló belepusztult a mutatványba, Sándort viszont még most is ördöglovasként emlegetik a bajnaiak. A gróf a szerelmének, a hírhedt kancellár lányának, Metternich Leontinának építtette át Bajnán az ősi családi fészket, a bajnai kastélyt a hires Hild József tervei alapján.

Nevezetességei

Sándor-Metternich-kastély a levegőből A kastély Templom

Római katolikus templom
Sándor-Metternich-kastély
Csimai-kálvária

Itt született

1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas

Következő községek

További községek